Biztató előzmények
Egyebek mellett felidézték, hogy a Velencei Bizottság a 2011-es új Alaptörvény kapcsán azt véleményt fogalmazta meg, hogy „az átmeneti rendelkezéseket nem szabad felhasználni arra, hogy véget vessenek azon személyek hivatali idejének, akiket a korábbi Alkotmány alapján választottak vagy neveztek ki”. A Tűzfalcsoport szerint ez közvetlenül releváns a jelenlegi helyzetre, ahol hasonlóan politikai indíttatású váltások merülnek fel.
A bírói függetlenségről szóló 2012-es véleményében és annak kiegészítéseiben pedig a bírák kényszer-nyugdíjazását és a mandátumok önkényes módosítását kritizálta a Velencei Bizottság, mivel álláspontjuk szerint az aláássa a hatalmi ágak elválasztását és a függetlenséget. A testület szerint az ilyen intézkedések ellentétesek az európai standardokkal, és veszélyeztetik a jogállamot.
Lengyelország vonatkozásában pedig a Velencei Bizottság többször bírálta az alkotmánybírósági és bírósági vezetők politikai befolyás alatt történő eltávolítását vagy kinevezését, hangsúlyozva, hogy a mandátumok védelme kulcsfontosságú a független intézmények működéséhez.
Politikai következmények
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a közjogi méltóságok elmozdítása bel- és külföldön is jelentős politikai következményekkel járhat. Mint kifejtették, a két nagy nemzetközi bíróság – az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECtHR) és az Európai Unió Bírósága (CJEU) – döntései az ilyen ügyekben a következő választásokat is befolyásolhatják: Magyar Péterre az a bélyeg kerülhet, hogy egypárti diktatúrát épít.
Kiemelkedő precedensként említették Baka András egykori főbíró ügyét. Az ECtHR Nagykamara 2016-os ítéletében megállapította a leváltás jogszerűtlenségét, hivatkozva a Velencei Bizottság álláspontjára is. Megjegyzendő: Baka leváltásának a háttere egy átfogó intézményi átszervezés, a Kúria létrehozása volt. További példaként hozták fel Jóri András ombudsman esetét, ahol az EU Bírósága ítélte el a mandátum idő előtti megszüntetését.
Read the full article at Magyar Nemzet →
HU