„Ma történelmi jelentőségű törvénycsomagot nyújtunk be a magyar országgyűlésnek” – jelentette be egy keddi Facebook-posztban Magyar Péter. A miniszterelnök arról az épp akkortájt megjelent, 110 oldalas javaslatról beszélt, amellyel a kormány teljesítené az uniós pénzek túlnyomó részét felszabadító korrupcióellenes, átláthatósági feltételeket, „a magyar emberek és vállalatok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz”.
Ahogy arról korábban írtunk , óriási roham kell az új kormánytól, hogy évekig tartó késlekedés után pénzt tudjon menteni. Erre csak néhány hónapja maradt az Európai Unió rendes költségvetése feletti, egyszeri esélyt jelentő helyreállítási alapnál.
A Magyarországnak összesen 10 milliárd eurót (mostani árfolyamon több mint 3500 milliárd forintot) érő alapnál augusztus végéig kell teljesíteni 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt a rendes kifizetésekhez, és ahhoz, hogy ne kelljen egy egymilliárd eurós potyaelőleget visszafizetni .
Az elvárások kipipáltatásával azt is meg lehet előzni, hogy 2024-hez és 2025-höz hasonlóan 2026 végén ismét elveszítsen Magyarország évi egymilliárd eurót a rendes uniós költségvetésből. Az egymást átfedő feltételek miatt feloldanák 4,2 milliárd euró befagyasztását, és a modellváltó egyetemek is kaphatnának uniós támogatásokat, az „ Erasmus-ügy ” is megoldódna.
Az egyik közös feltétel, a modellváltó egyetemek mögötti közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) ügye kapcsolódik ahhoz, hogy további 2,2 milliárd eurót tartanak vissza az akadémiai szabadság miatt a rendes uniós költségvetésből.
Részben ezeknek az előfeltételeknek a teljesítési módjáról állapodott meg május végén Magyar Péter miniszterelnök az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel. Az összesen 16,4 milliárd euróról szóló egyezség részleteiről bővebben itt írtunk .
Magyar: Azért nem jutottunk hozzá a pénzhez, mert az Orbán-kormány a korrupciómentesség ellensége volt
A keddi javaslat az indoklásában is felemlegette a három elemet, a csomag a május végi „politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi”. A szöveg hangsúlyozta:
„az e körben teljesítendő követelmények és vállalások 2022 óta ismertek
Magyarország számára, az Európai Bizottság részéről új feltétel nem került meghatározásra.
A javaslat célja az Európai Unióval korábban vállalt kötelezettségek teljesítése, amelyek megvalósítására az előző kormányzat időszakában nem került sor.”
Magyar kedden arról beszélt: „éveken keresztül azt hallgattuk a bukott kormánytól, hogy az Unió politikai okokból tartja vissza a pénzeket”, „a vita a migrációról”, Ukrajnáról, „különböző ideológiai kérdésekről szól. Közben mindenki számára hozzáférhetőek voltak azok a dokumentumok, amelyekből pontosan kiolvasható, hogy az Európai Unió mit vár Magyarországtól: szigorú korrupcióellenes intézkedéseket, átláthatóbb közéletet, erősebb garanciákat, autonóm egyetemeket.
A helyzet egyszerű: Magyarország azért nem jutott hozzá éveken keresztül a neki járó forrásokhoz, mert az Orbán-kormány a tiszta közélet, a korrupciómentesség, az oktatási és kutatási szabadság esküdt ellensége volt.
Ezért nem volt hajlandó végrehajtani azokat a változtatásokat, amelyeket egyébként a magyar emberek többsége támogat és elvár. Mi ezt a vitát lezártuk” – jelentette ki.
A miniszterelnök szerint
„ma megteszünk egy újabb nagy lépést azért, hogy Magyarország és a magyar emberek visszakapják a pénzüket, és ezért nem kellett feladnunk semmit.
Átláthatóbb, szigorúbb közpénzgazdálkodást, nagyobb egyetemi autonómiát, az állami vagyon védelmét kellett vállalnunk.”
Mit nem csinált meg az Orbán-kormány?
Bóka János volt EU-ügyi miniszter nemrég a 27-ből öt olyan feltételről beszélt, ahol – szépítőleg fogalmazva – „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”. A kekváknál már kevésbé virágnyelven mondták ki , és Navracsics Tibor a vagyonnyilatkozatoknál teljesen egyértelműen beszélt arról, hogy ”mi nem teljesítettük„.
Azt, hogy a még az Orbán-kormány alatt, az uniós intézményekkel közösen kialakított vállalások teljesültek-e, az uniós jogszabályok alapján nem maga a kormány, hanem az Európai Bizottság és – a helyreállítási alap kifizetési kérelmeinél, valamint a feltételességi eljárásnál – a tagállami miniszterek Tanácsa dönti el.
Bóka nem részletezte, de ahogy arról a magyarázónkban is írtunk, a korábbi információk és dokumentumok alapján össze lehetett rakni, hogy ebben benne vannak
a vagyonnyilatkozatok, amelyek ügyében 2022 novemberében egy bizottsági dokumentum sorolt hiányosságokat, például azt, hogy kellő visszatartó erővel kellene szankcionálni a szabályok megsértését 2023 októbere óta;
az Integritás Hatóság (IH) jogkörei. Ez részben összefügg az előzővel, mert a hatóság ellenőrizné a vagyonnyilatkozatokat, és hiányosak a bírósági felülvizsgálat lehetőségei is a 2022-es dokumentum alapján;
a kekvák, ahol átláthatósági, összeférhetetlenségi problémákat láttak. Ezek külön értékelését kérte az Orbán-kormány 2024-ben egy bevallottan nem minden elvárást teljesít…
Read the full article at Telex →
HU