Sulyok Tamás köztársasági elnök az új Országgyűlés alakuló ülésén 2026. május 9-én – Fotó: Bődey János / Telex
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Komoly feszültséget okozott Sulyok Tamás köztársasági elnök beadványa az Alkotmánybíróságon (AB) belül, úgy értesültünk, hogy hét alkotmánybíró már kizáratta magát az ügyből. Polt Péter, az AB elnöke sürgősségi eljárásban hétfőre tűzte ki Sulyok beadványának tárgyalását, a 7 kizárással ez jó eséllyel ellehetetlenül, a hatályos törvények szerint ugyanis az AB teljes ülése csak a tagok legalább kétharmadával határozatképes, azaz a 15-ből 10 tag kellene.
A hétfőre tervezett ülésen így az Alkotmánybíróság történetének egyik legsúlyosabb szervezeti válsága pattanhat ki. Sőt, forrásaink szerint hétfőig akár további alkotmánybírók is kezdeményezhetik a kizárásukat.
Sulyok Tamás köztársasági elnök június 11-én fordult az AB-hoz a közjogi méltóságok elmozdítását célzó alaptörvény-módosítások miatt. Azzal volt gondja, hogy szerinte a tiszás parlamenti többség olyan alkotmánymódosításokkal is próbálkozhat a jövőben, amik „általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”. Sulyok pedig úgy gondolja, tisztázni kell, hogy az ilyen, „egyedi helyzetek rendezését” célzó alkotmánymódosítások valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e. Mert ha nem, akkor az AB tartalmilag is felülvizsgálhatná ezeket.
Magyar Péter miniszterelnök Sulyok beadványára azzal reagált, hogy az szerinte „már tényleg a szánalom kategória”, és az államfő, aki soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, gyerekek, civilek vagy újságírók vegzálása ellen, most csak a posztját és a fizetését félti.
Nem is alaptalanul félti, Magyar ugyanis május végéig adott lehetőséget az általa fideszes bábnak tartott Sulyoknak, hogy önszántából lemondjon, és azt mondta, amennyiben ezt nem teszi meg, a tiszás parlamenti többség meg fogja találni a módját, hogy eltávolíthassa. Sulyok minden bizonnyal egy ilyen, az ő eltávolítását célzó alkotmánymódosításnak próbált elébe vágni az alkotmánybírósági beadványával, ami egyébként az alkotmánybíróság hatásköreinek jelentős kiterjesztése miatt kifejezetten szembemegy azzal az alkotmánybíráskodási gyakorlattal, amit Sulyok az Alkotmánybíróság elnökeként követett.
A beadvány több alkotmánybírónál is kiverhette a biztosítékot, valószínűleg ezért is kérték már heten a kizárásukat az ügyből. Sulyok beadványa több alkotmányjogász szerint is jogi nonszensz, hiszen nem egy már elfogadott Alaptörvény-módosítás eljárási szabályszerűségéről kér állásfoglalást, hanem egy jövőbeli helyzet alkotmányjogi megítéléséről. A köztársasági elnök lényegében azt várja az AB-től, mondják ki: bizonyos esetekben egy Alaptörvény-módosítás mégsem tekinthető valódi alkotmánymódosításnak, mert egyedi vagy személyi joghatásokat vált ki. Egy, az ügyet ismerő forrás szerint: „Ez olyan, mintha a játékvezetőtől azt kérnék, hogy a meccs előtt fújjon be lest egy olyan támadásra, amely még el sem indult.”
Polt Péter és néhány szövetségese azonban támogatta volna a beadványt. Információink szerint el is készült az azt támogató előterjesztés, és ha ezt elfogadták volna, azzal az AB megakadályozhatta volna akár Sulyok elmozdítását is. Forrásaink szerint az is beszédes, hogy Polt Péter szinte azonnal kiszignálta az államfő beadványát, holott vannak alkotmányértelmezési kezdeményezések, amiken már évek óta ül a bíróság.
A kizárások hátterében ráadásul az is állhat, hogy a feltételezett jövőbeli alkotmánymódosítások hivatalban lévő közjogi tisztségviselők, azaz akár hivatalban lévő alkotmánybírák megbízatására is hatással lehetnek, a bírák pedig nem kívánnak a jövőben esetleg saját magukat is érintő helyzetről döntést hozni.
Alkotmánybírósági forrásaink szerint a hét alkotmánybíró lépése nem is egyszerű kivonulás volt, hanem inkább egyfajta „intézményi vészfék”. Azaz érintett bírák nem is akartak részt venni egy olyan döntés meghozatalában, ami szerintük a saját hatásköri korlátain túlra vinné az Alkotmánybíróságot, még vitázni sem akartak arról, hogy Sulyok beadványa megalapozott-e vagy nem, hiszen szerintük az AB már magával a vitával is a politikai arénába lépne, és jövőbeli politikai konfliktusok előzetes döntőbírájává válna.
FRISSÍTÉS 15:01
Cikkünk megjelenése után megérkezett az AB válasza, ebben azt írták, Polt a kizárások miatt levette az ügyet az Alkotmánybíróság napirendjéről.
Read the full article at Telex →
HU