A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) hónapok óta vezeti a pártok népszerűségi listáját Romániában, a közvélemény-kutatások 35 és 40 százalék közötti arányra mérik. Egyes szakértői vélemények szerint bizonyos körülmények között akár 50 százalékos többséget is szerezhetnének a választáson, tehát igazán aktuális róluk beszélni. Ezt tette Kiss Tamás szociológus, Toró Tibor politológus és Székely István Gergő politológus kedd este a kolozsvári Planetáriumban szervezett kerekasztalon.
A beszélgetés apropóját a Székelyföldi Közpolitikai Intézet (SZKI) és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) múlt héten bemutatott közös felmérése jelentette. Ennek alapján már a Transtelex is írt a romániai többség magyarokkal szembeni attitűdjének alakulásáról , illetve a különböző alávetett csoportok, például a melegek elismeréséről .
Nem a magyarellenesség az AUR népszerűségének a kulcsa
A Nagy-Románia Párt meggyengülése után nem voltak evidensen magyarellenes, szélsőjobboldali erők a parlamentben, amikkel szemben az RMDSZ fel tudta volna építeni a „félelemkampányát”, hogy miért fontos a magyarok parlamenti képviselete, így az AUR 2019-es megjelenése után ők lettek az RMDSZ kommunikációjában „a patás ördög” – fogalmazott Toró Tibor. Szerinte a 2024-es parlamenti kampányban is ezt járatta csúcsra az RMDSZ. Épp azért érezték fontosnak a kutatók, hogy megnézzék, a magyarellenesség szervezőelve-e a romániai politikának.
Székely István Gergő, Toró Tibor és Kiss Tamás beszél a kutatás eredményeiről, a beszélgetés moderátora Novák Csaba Zoltán, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója – Fotó: Tamás Zsófia
A kutatók szerint a magyarellenességnek csak bizonyos dimenziói megosztók, de nem ez a döntő kritérium, ami mentén a politikai polarizálódik Romániában. A felmérésből az derült ki, hogy az AUR enyhén magyarellenes, de szavazói sok esetben nem különböznek a Szociáldemokrata Párt (PSD) szavazóitól, és bizonyos kérdésekben még a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szavazóitól sem. Toró úgy fogalmazott, hogy ahol a magyaroknak a saját ügyeiket kell intézniük, például magyarul tanulnak, de akár a területi autonómia kérdésében is, megengedőbbek az AUR szavazói, mint a PSD szavazói. Míg a romániaiak 15 százaléka ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a magyar többségű vidékek területi autonómiát kapjanak, addig az AUR szavazói esetében ez 20 százalék körül van.
Az olyan témákban viszont, ahol a magyarok a teljes társadalomra hatással lehetnek, kevésbé megengedőek az AUR szavazói. Például amikor arról kérdezték az embereket, hogy értékeljék 1–10 közötti skálán, hogy a magyarok biztonsági problémát jelentenek-e Romániának (1), vagy hozzájárulnak a román politikai rendszer jobb működéséhez (10), akkor csak az AUR szavazóinak az átlaga volt 5-ös alatt, tehát ők gondolták inkább azt, hogy a magyarok biztonsági problémát jelentenek. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), illetve a PNL szavazói jóval magasabb átlagot értek el ebben a kérdésben, az előbbiek 8-at, míg az utóbbiak 7,4-et. A PSD szavazói a romániai átlag környékén voltak, 6,5-el.
Toró szerint a mostani felmérésből úgy tűnik, mintha bizonyos kérdésekben generációs törésvonal lenne. A tradicionálisan kisebbségi kérdésekben, mint például abban, hogy tanuljanak-e anyanyelvükön vagy legyenek-e saját iskoláik, az idősebbek kevésbé megengedők. És ez hasonlóan alakul a nyelvi hierarchia kérdésében is, tehát a fiatalok kisebb arányban (49 százalék) gondolják udvariatlanságnak, ha két magyar magyarul beszélget akkor, amikor románok is vannak a közelben, mint az idősebb generáció (72 százalék).
„ Úgy tűnik, hogy az 1990-es és a 2000-es évek elejének nemzetiesítő állam elképzelése a fiatalabb generációknál gyengül”
– mondta Toró, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ezt még kvalitatív kutatásoknak is meg kell erősíteniük.
Toró Tamás – Fotó: Tamás Zsófia
Kiss Tamás szerint az igaz, hogy George Simion AUR-elnök felfutásában közrejátszott az úzvölgyi katonatemető etnikai feszültséget kiváltó esete , az első löketet valóban az adta a pártjának, de ezt követően nem a magyarokhoz kapcsolódtak az AUR tematizációi, amelyek a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párttá emelték.
„Nem gondolom azt, hogy az AUR esetében a kínálati oldal radikálisan más lenne, mint a keresleti, a választói oldal” – fogalmazott Kiss. Szerinte egyes eseteket ki lehet emelni, mint Dan Tanasă megnyilvánulásai , de alapvetően sem a kínálat, tehát amit a párt tesz, sem a kereslet, vagyis amit a választók szeretnének, nem a magyarellenességről szól, csak „az RMDSZ diskurzusában szól arról”.
„Katasztrófát jelentene a kisebbségi magyar közösség számára, ha hatalomra kerülnének, de nem feltétlenül és szükségszerűen azért, mert borítékolhatóan frontálisan nekimennének a magyar intézményrendszernek, amitől a magyarok félnek” – mondta.
Toró úgy látja, hogy az RMDSZ-nek most lehetnének a nyelvi hegemónia megbontására többségi partnerei, az USR szavazóinak ugyanis „csak” 40 százaléka gondolja udvariatlanságnak, ha k…
Read the full article at Telex →
HU