Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter és Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumának elnöke a kormány és az alapítvány 25 éves stratégiai keretmegállapodásának és 6 éves finanszírozási szerződésének aláírásán a Gödöllői Királyi Kastélyban 2026. február 20-án – Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Hat év alatt 261 milliárd forint közpénz, egy további 25 évre szóló keretszerződés , amely összességében akár ezermilliárdos nagyságrendű állami finanszírozást is jelenthetett volna – ilyen háttér mellett különösen fontos kérdés, kik ellenőrzik a Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítvány működését. A kekvaformátumban (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány formátumában) működő alapítványoknál általában a kuratórium tagjai körül szoktak viták lenni. Az Élvonal esetében itt abszolút nem érheti szó a ház elejét, a kuratóriumban világhírű, Nobel-díjas tudósok ülnek. Egy alapítványnak azonban nemcsak kuratóriuma van, hanem felügyelőbizottsága is. Ennek a szerepe nem pusztán jelképes: a testület feladata a szervezet gazdálkodásának és működésének ellenőrzése, betekinthet az iratokba, vizsgálhatja a vezetők döntéseit, és kötelessége jelezni, ha jogsértést vagy a szervezet érdekeit sértő működést tapasztal. Az Élvonal alapító okiratából pedig az derül ki, hogy ezt a feladatot egytől egyig erősen Fidesz-kötődésű szereplők látták el – és nincs ez másképp a Krausz Ferenc vezette Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) Nonprofit Kft.-nél sem.
A kekvamodell éppen azért verte ki a biztosítékot az Európai Uniónál, mert ebben a konstrukcióban az állam közjogi eszközzel (törvénnyel), állami vagyon juttatásával hozott létre magánjogi szereplőket. A struktúra pedig lehetővé tette, hogy a Fidesz a kuratóriumokba és a felügyelőbizottságokba beültesse a saját embereit, akiket egy sima kormányváltás esetén nem lehet volna kirobbantani onnan. A Tisza kétharmados győzelme azonban mindent megváltoztatott, az új kormány meg is szünteti a kekvákat – de ha a Tisza nem nyert volna ekkora fölénnyel a választáson, tehetetlen lenne a konstrukció ellen.
Az már korábban kiderült, hogy az Élvonal felügyelőbizottságának egyik tagja Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója és a fideszes propagandalap Mandiner lapigazgató-főszerkesztője: erről először a Magyar Hang írt , de maga Szalai is posztolt róla a Facebookon . A további felügyelőbizottsági tagok neve eddig nem volt nyilvános – az Élvonal friss, május végén kiadott 2025-ös éves beszámolójában azonban felsorolták őket. Mivel itt csak a neveket láthattuk, a beszámoló a tagok biztos beazonosítására nem volt megfelelő – elmentünk hát a cégbíróságra, hogy megnézzük az alapítvány alapító okiratát. Itt már szerepeltek olyan adatok, amelyek segítségével meg lehet mondani, pontosan kit takar a következő három név: Szalai Zoltán, Kovács Zoltán és Lovas András.
Szalai Zoltán MCC-s munkahelyéről érdemes tudni, hogy a szervezetet gyakran a Fidesz káderképzőjeként írják le, a kuratóriumát Orbán Balázs vezeti, Orbán Viktor politikai igazgatója, aki egyben a Fidesz 2026-os, hatalmas vereséggel végződő választási kampányának vezetője is. Az MCC a Fidesz kormányzása alatt hatalmas részvényportfóliót kapott, a vagyona nagyjából 500 milliárd forint, csak a részvények osztalékaiból évente több tízmilliárd forint bevételhez jutott. Arról, hogy milyen kirívóan drága az MCC működése, ebben a Direkt36 cikkben olvashat bővebben. Szalai 17 éve vezeti az intézetet.
Az MCC-főigazgatónak van egy kávézója is, a Scruton, az ezt üzemeltető Apriori Cultura 2021-ben 600 millió forint támogatást kapott az államtól . 2021-ben Szalai kiszállt az Aprioriból, de a cég továbbra is kormányközeli érdekeltségben maradt. Ugyanebben az évben Szalai megalapította a Rubicon Intézetet, ami szintén kapott 660 milliót a Batthyány Lajos Alapítványtól és a Bethlen Gábor Alaptól.
Az alapító okirat szerint az Élvonal felügyelőbizottságának tagja Kovács Zoltán is, aki szintén az MCC-nél dolgozik, az intézet Üzleti Ismeretek Műhelyének vezetője , illetve 2023-tól a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja. Emellett 2010-től a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának tagja, 2019 őszétől a kuratórium elnöke . Az alapítvány már 2010 előtt, ellenzékben is segítette Orbán Viktort, és akkor dolgozott ott az a Sikó Anna Mária is, aki a volt miniszterelnök angoltanáraként ismert , és akit a Fidesz 2010-es választási győzelme után diplomáciai múlt és tapasztalat nélkül nevezték ki először ausztráliai, később pedig jereváni nagykövetnek. De itt dolgozott Lantos Csaba is , akit az Orbán-kormány energiaügyi minisztereként ismernek a legtöbben.
Kovács Zoltán egy beszélgetésen – Forrás: MCC
A Széll Kálmán Alapítvány évzáró vacsoráin Orbán Viktor gyakran tartott beszédet, 2024-ben itt jelentette be például , hogy egy lengyel állampolgár politikai menedékjogot kaphat Magyarországon – később kiderült , hogy ez a bizonyos állampolgár a hazájában korrupcióval vádolt Marcin Romanowski volt igazságügyi miniszterhelyett…
Read the full article at Telex →
HU