„Ha erőszakolnak, legalább kiabálni kell. Arról nem beszélve, hogy akkor nekik is fájjon.”
Ezzel az Orbán Viktortól vett mondással foglalta össze a volt miniszterelnök régi-új sajtófőnöke, Havasi Bertalan, hogyan kéne szerinte ellenzékben viselkednie a Fidesznek. Ehhez képest azt látjuk, hogy a Fidesznek nincs világos politikai és kommunikációs irányvonala, az 57 fősre zsugorodott frakciójukat pedig teljesen leuralja a parlamentben Magyar Péter .
Közben elkezdtek elszivárogni tőlük a szavazók: az április 12-i választás végeredményét legpontosabban előrejelző Medián májusi felmérése szerint a Tisza 68 százalékon áll a pártválasztók között, míg a Fidesz már csak 24 százalékon. A 21 Kutatóközpont ugyancsak májusban azt mérte: már háromszor annyi szavazójuk van Magyaréknak, mint Orbánéknak. A Havasi-féle idézet analógiájára: ha kiabált is a Fidesz, azt egyre kevesebben hallották meg, fájdalmat viszont biztosan nem okoztak a népszerűsége csúcsán lévő Magyar Péternek és a Tiszának.
Ilyen helyzetben fordul rá a Fidesz a szombati tisztújító kongresszusra, ami az Orbán Viktor által beígért nagy megújulás egyik fontos állomása lehet. A kongresszuson szavaznak az új, 28 fősre bővített elnökség összetételéről, illetve várhatóan egy évre ismét pártelnöknek választják meg Orbán Viktort, aki kis megszakítással (2000–2003) 1993 óta vezeti a pártot. Módosítják a Fidesz alapszabályát is, amivel újból előtérbe kerülhetnek az önkormányzatokban maradt erős pozícióik.
Hová tűnt Orbán Viktor?
Kérdés, hogy a tisztújítás és a beharangozott új szervezeti felépítés mennyiben oldja majd meg a Fidesz problémáit. Jelenleg a Fidesznek nincs világos politikai irányvonala, és az sem látszik, ki lenne képes arra, hogy irányt szabjon a pártnak. A húzónevek közül Lázár János, Kocsis Máté és Szijjártó Péter nem jár be a parlamentbe, a választás óta gyakorlatilag láthatatlanok a közéletben. Adná magát, hogy ellenzékben is Orbán Viktor legyen a Fidesz vezére, de egyrészt a volt miniszterelnök 36 év után nem ült be a parlamentbe, másrészt igyekszik háttérben maradni, a nyilvánosságban is alig szólal meg.
Még a saját pártja politikai akcióin sem vesz részt, legfeljebb a Facebookon fejezi ki támogatását. Nem volt ott a Sándor-palota előtt tartott szimpátiatüntetésen, amit Sulyok Tamás köztársasági elnök és a többi lemondásra felszólított állami vezető védelmében szerveztek fideszes véleményvezérek, sem a migrációs paktum elleni, igencsak vérszegényre sikeredett demonstráción . Ezeken a megmozdulásokon egyébként sem hangzottak el konkrét politikai célok. Nagyjából annyiban merült ki az üzenet, hogy „nem hagyjuk”, ami a régi ellenzéki tüntetések hangulatát idézi. Ugyanennyire céltalannak látszik, hogy Orbán Viktor korábban a Fidesz-kormányzás „vívmányainak” megvédésére szólította fel az övéit. Nem világos, hogyan képzelik el ellenzékből a kormányzásuk eredményeinek megvédését, hiszen a kétharmad birtokában a Tisza azt csinál, amit akar.
Orbán nyilvános megszólalásaiból ugyanakkor az olvasható ki, hogy radikálisabb irányba fordítaná a Fideszt. Ezt célozta a Dopemannek adott, fideszes körökben is nagy megrökönyödést kiváltó interjúja is, amiben a második igeforrásának nevezte a fideszes propagandista-provokátor Bede Zsolt durva és súlyosan gyűlöletkeltő oldalát, a Vadhajtásokat. A Magyar Nemzetnek már egyértelműen arról beszélt a bukott miniszterelnök, hogy a radikális oldal felől kell megkezdeni a Fidesz újjáépítését:
„Mindig a szélen kell kezdeni az újjáépítést: a kurucoknál, a radikálisok világában. Mégpedig azért, mert a legnagyobb veszély ilyenkor, hogy a tábor széle letörik, radikális válaszokat keres, eltávolodik a polgári középtől, és a jobboldal kettészakad.”
A tisztújító kongresszus után talán jobban kirajzolódik majd, hogyan nézhet ki a Fidesz radikalizálódása. A parlamenti frakció egyelőre nem pont ebbe az irányba indult el, Navracsics Tibor pedig az 1998-as Fideszhez való visszatérésről és a polgári Magyarország eszméjének felélesztéséről beszél.
Felemás megújulás, széttöredezett kommunikáció
Orbán hiányában Gulyás Gergely próbálja meccsben tartani a Fideszt az Országgyűlésben. Nincs könnyű helyzetben a frakcióvezető, mert Magyar Péter minden egyes alkalommal a fideszesek fejére olvassa az elmúlt 16 év kormányzásának bűneit, a korrupciót, a gyermekvédelemben történt súlyos visszaéléseket és a közszolgáltatások leépülését, amire eddig nem nagyon volt jó válaszuk.
Legalábbis egyelőre nem tűnik túl hatékonynak a kétharmados Tisza-győzelem után a fideszes múltjával támadni Magyar Pétert. Ráadásul még plusz támadási felületet is adtak Magyarnak azzal, hogy a nagy megújulás közben B vonalas arcokkal és egyéniben alaposan leszereplő politikusokkal (Németh Balázs, Radics Béla, Pócs János, Tuzson Bence stb.) töltötték fel a frakciót. A kritikus hangoknak viszont nem jutott hely, a Fidesz kampányának stílusát kritizáló Király Nóra és a megélhetési karrierjobboldaliakról beszélő Ferencz Orsolya sem kapott mandátumot.
A Fidesz kommunikációja is teljes…
Read the full article at Telex →
HU