Kemi Badenoch szerint a szabályozás hozzájárult ahhoz, hogy a hatóságok egyes esetekben nem mertek időben fellépni.
London központjában elmondott beszédében azt állította, hogy a 2017-es manchesteri arénában elkövetett robbantás, a 2023-as nottinghami késes támadások és a 2024-es southporti gyilkosságok esetében is szerepet játszott az a félelem, hogy az érintetteket rasszizmussal vagy előítéletességgel vádolhatják meg.
"Equality law, properly designed, should protect us all in the same way."
Conservative leader Kemi Badenoch says equality law has been 'overcorrected' and brought in rules that are 'actually discriminatory'. https://t.co/xE1Xxh1XCK
📺 Sky 501, Virgin 602, Freeview 233 pic.twitter.com/SuYAC6MzdD
— Sky News (@SkyNews) June 9, 2026
Mindezek a bűncselekmények megelőzhetők lettek volna, ha az emberek közbelépnek ahelyett, hogy attól félnek, rasszistának bélyegzik őket
– fogalmazott. A politikus szerint ugyanez a hozzáállás vezetett ahhoz is, hogy a helyi hatóságok korábban nem léptek fel kellő határozottsággal a fiatalkorú lányokat kizsákmányoló bűnbandákkal szemben.
Badenoch konkrét példákkal támasztotta alá érvelését
A manchesteri merénylettel kapcsolatban azt mondta, hogy a biztonsági személyzet attól tarthatott, hogy faji profilalkotással vádolják meg.
A nottinghami támadások ügyében úgy vélte, a hatóságokat visszatartotta annak figyelembevétele, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos intézkedések aránytalanul érinthetik a fekete bőrű embereket.
A southporti gyilkosságok kapcsán pedig azt állította, hogy Axel Rudakubana erőszakos viselkedését a hatóságok az autizmusának tulajdonították, miközben nem vették kellően komolyan a korábbi figyelmeztető jeleket.
Ha a hatóságok nem az autizmus számlájára írták volna a viselkedését, és az iskolaigazgatóját nem vádolták volna faji sztereotípiák alkalmazásával, amikor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy kést vitt az iskolába, akkor talán három kislány még mindig közöttünk lenne
– mondta.
A konzervatív politikus szerint a brit közintézmények mára túlságosan a rasszizmus elkerülésére összpontosítanak.
Olyan hosszú ideje aggódnak az intézményi rasszizmus miatt, hogy mára intézményesen alkalmatlanná váltak
– fogalmazott.
Badenoch beszédére alig egy héttel azt követően került sor, hogy politikai vita robbant ki a tavaly decemberben Southamptonban meggyilkolt Henry Nowak ügyében. A konzervatív vezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tragédiát nem szabad a közösségek megosztására felhasználni. Bár elismerte a közvélemény haragját, hangsúlyozta, hogy a düh önmagában nem jelent megoldást.
Az intézmények nem tökéletesek, de egy rosszul működő rendszert akarunk megjavítani, nem pedig darabokra zúzni azért, mert dühösek vagyunk. Dühösek vagyunk, én is dühös vagyok, de a düh nem stratégia, a düh nem megoldás
– mondta.
Népharag zúdult a rendőrökre Henry Nowak ügye miatt
Ahogy arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, országos felháborodást váltott ki Nagy-Britanniában Henry Nowak halála, miután nyilvánosságra került a rendőri testkamerás felvétel a haldokló fiatal letartóztatásáról. A southamptoni utcákon zavargások törtek ki, miközben politikusok, aktivisták is megszólaltak az ügyben. A tragédia nyomán újra fellángolt a vita a brit rendőrség működéséről, a rasszizmus kérdéséről és az igazságszolgáltatás kettős mércéjéről.
Elszabadult a népharag a Henry Nowakért szervezett tüntetésen ( Fotó: AFP) A Munkáspártnak nem tetszik az ötlet
A kormány részéről Liz Kendall tudományos és technológiai miniszter élesen bírálta Badenoch javaslatát, és azt állította, hogy a PSED eltörlése visszalépést jelentene az egyenlő bánásmód területén. A miniszter szerint a konzervatív vezető olyan kötelezettséget szüntetne meg, amely hozzájárul a várandós nők, a szülési szabadságon lévő munkavállalók, a fogyatékossággal élő emberek és az idősebb korosztály védelméhez.
Borítókép: Kegyhely Henry Nowak tiszteletére (Fotó: AFP)
Read the full article at Magyar Nemzet →
HU