A kormány előtt elég komoly célrendszer áll: javítani kellene a magyar gazdaság szempontjából alapvető rendszereken, mint az oktatás, az egészségügy, a piaci verseny, a szociális ellátás és az infrastruktúra.
Ez elég sok pénzt igényelne, de közben bemondták az euró bevezetésének célját, amihez például hiány- és adósságcsökkentés szükséges.
Ráadásul a kormány láthatóan óvatos az örökölt lakossági programok várható népszerűségcsökkentő visszavágásával (rezsicsökkentés, védett ár, árstop, lakhatási támogatások, adókedvezmények, nyugdíjak, családi juttatások).
Ezt a reménytelen egyenletet még leginkább az uniós források tudnák javítani, amelyek úgy jelentenek forrást a programokra, hogy nem vagy csak kismértékben növelik a hiányt, sőt bevételi oldalon akár hiánycsökkentők is lehetnek. Nem véletlen, hogy a jogalkotásban, egyes intézmények működésében is a kulcs az RRF-pénzek hazahozatala. Erre példa a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is.
Az előző kormány alatt gyakran NER-es kifizetőhelyként használt, de a közeljövőben fontossá váló és ezért nagy átalakítás előtt álló intézmény helyzetét a Tisza-kormány MFB-t érintő terveire rálátó forrásokkal beszéltük át.
Az MFB kulcsszerepben
Az uniós forrásokról szóló kormányzati tájékoztatás szerint a pénzek fogadásának igencsak szűkös határidejű folyamatában kiemelt szerep jut a Magyar Fejlesztési Banknak. Ezen az intézményen keresztül hívhatják le például a Helyreállítási Alap (RRF) kis- és középvállalkozásokat érintő programjaira, a kockázati tőke reformjára, a lakhatási elképzelésekre szánt eurómilliárdokat. Csakhogy ehhez előbb a források fogadására alkalmassá kellene tenni az MFB-t, ahová már ki is neveztek új első embert , és mások is érkeznek.
A helyzet különleges – mesélték a Tisza-kormányhoz közeli forrásaink, hiszen az MFB, mint a fejlesztésekben fontos intézmény éppen átkerül Kármán András pénzügyminisztertől Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez, ugyanakkor mégis Kármán köréből érkeznek a vezetők.
Az első embert, Gerendás Jánost már bejelentették, általános helyettesét, Dercsényi Györgyöt még nem, de úgy tudjuk, már az ő érkezése is biztos. Mindketten benne voltak abban az informális, Kármán Andráshoz tartozó tanácsadó testületben, amely ha nem is strukturáltan, inkább lazán ötletelve, de sokat találkozott az elmúlt másfél évben. A csapat ismertebb tagjai voltak Kármánon, Gerendáson, Dercsényin kívül például Gauder Milán, a MasterCard egykori topmenedzsere és Duronelly Péter, aki egykor neves elemzőként volt ismert, majd váltott egy nagyot, és data scientistként folytatta szakmai pályáját.
Az új erők és az első feladatok
A két már megnevezett emberen kívül sokan érkeznek még, de annyira elsőrendű az uniós források lehívása, hogy egyelőre a meglévő MFB-s csapattal próbálja a Tisza lehívni a pénzeket, kiírni a programokat.
Gerendás János neve állítólag először államtitkárként merült fel, az NGM-es Lóga Máté pozícióját kapta volna, de aztán volt, aki kockázatot látott benne, mert ő korábban fidelitasos és túlságosan Matolcsy Györgyhöz kötődő szakember volt. Igaz, egyik híve szerint ezek régi történetek, az még egy másik Fidelitas volt, illetve amikor Gerendás a Matolcsy-csapatban dolgozott az NGM-ben és az MNB-ben, az még a volt jegybankelnök alapítványos ügyei előtt történt.
Gerendás János előadást tart a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Statisztikai Társaság által az európai statisztikai nap alkalmából Statisztikák a fejlődés szolgálatában egy gyorsan változó világban címmel tartott konferencián, 2023. október 20-án – Fotó: KSH
Az MNB-ben a monetáris politikával kezdhetett foglalkozni, de aztán parkolópályára került, hosszú évekig a statisztikai területet vezette, ami természetesen fontos, de nem az a hely, ahol szívinfarktust kapsz – mondta egy kollégája, aki szerint Gerendást szerették, felkészült, abszolút tisztességes embernek tartották, aki biztos, hogy nem támadja hátba a kollégáit vagy a vezetőtársait. A korábbi fideszes kötődéséről többen azt mondták, ez igaz, de ő még tényleg idejében vált partizánná, legalább másfél éve már a tiszásokkal volt.
Dercsényi György hosszú bankári (például CIB, K&H, MKB, majd a leghosszabban Raiffeisen) és tanácsadói (Ifua, Boston Consulting Group) pályát tudhat maga mögött. Az utóbbi időben már nemcsak a professzionális karrierjével foglalkozott, de jobban belefolyt a közéleti kérdésekbe is, ekkor már csak lazábban kötődött a BCG-s projektjeihez – hallottuk róla. Úgy tudjuk, mindketten ismerhették korábbról is Kármán Andrást, hiszen Gerendás az egykori Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozott vele, Dercsényi pedig ugyanakkor végzett a Corvinuson, mint a pénzügyminiszter.
Az MFB-re most kulcsszerep vár az RRF-pénzek hazahozatalában, a Magyar Péter által bejelentett források közül Kapitány István már beszélt egy 1,5 milliárd eurós villamosenergiahálózat-fejlesztési projektről, de emellett 2 milliárd eurós MFB-tőkeemelés után az MFB három területen (kkv-k, lakhatás, új kockázatitőke-ökoszisztéma) indít…
Read the full article at Telex →
HU