Miközben a romániai Temesvár az elmúlt években új villamosokat , elektromos buszokat és korszerű trolibuszokat állított forgalomba, Szegeden 2026-ban már annak is örülnek, ha sikerül életben tartani egy 120 milliárd forintos költségvetésű, 160 ezres város trolihálózatát. A kormányzat még azt sem fizette ki a városnak, ami törvényileg járt volna, az uniós pénzek sem jöttek, mindössze 4-5 milliárd forint kellene, amivel hosszabb távra meg lehetne menteni a helyzetet.
A probléma kezelése nem tűrt további halasztást, így a Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) az elmúlt években egymilliárd forintos önkormányzati keretből kezdte meg troliállományának részleges megújítását. Csakhogy a „megújítás” ebben az esetben nem új járművek beszerzését jelenti, hanem olyan, korábban Salzburgban, Pardubicében vagy más európai városokban szolgáló Škoda–Solaris trolik vásárlását, amelyek maguk is 15-20 évesek. Ám még így is sokkal modernebbek és jobb állapotúak, mint azok, amiket kiváltanak.
Amikor a húszéves troli számít fiatalnak
A szegedi trolibuszflotta gerincét még ma is jelentős részben ezek a Škoda 15Tr típusok adják, amelyek ráadásul nem alacsony padlósak, és klíma sincs bennük. Ezek közül több jármű már 35 év körüli, egyes példányok pedig a negyvenedik életévükhöz közelítenek. Viszonyításképp: a dízelbuszok normál élettartama 12-15 év, egy troli pedig nagyjából 20 évre készül, ám Magyarországon jellemzően ennél tovább szolgálnak.
Szegeden 2023 körül kezdett kritikussá válni a helyzet, legalábbis a nyilvánosság ezt látta: nagyjából a Škodákkal egykorú Ikarusokat kellett bérelnie a BKV-tól a társaságnak, hogy a gyakran lerobbanó járműveket pótolni tudják. A „nosztalgiajárat” azonban ugyanúgy nem jött be; úgy tudjuk, azokkal szintén sok volt a gond, így hamarosan vissza is tértek Budapestre . Az SZKT akkor arról beszélt, hogy a kinézett Ikarus 280-as trolik „mindössze” harmincöt év körüliek voltak, ráadásul takarékosabbak is, mivel fékenergia-visszatápláló technológiával voltak felszerelve. Utaskomfort tekintetében pedig a két jármű lényegében megegyezett a szegedi vállalat szerint, hiszen a szegedi Škoda 15Tr típushoz hasonlóan az sem alacsony padlós vagy klímás.
A régi Škoda trolik színben is jól elkülönülnek: nem kaptak piros festést. Fotó: Bálint András / Szegeder / Telex
Rozsdásodás – Fotó: Bálint András / Szegeder / Telex
A Škodáknál a legnagyobb probléma szerkezeti jellegű: a rozsda a burkolatok mögött dolgozik, és amikor az éves vizsgálat során megbontják a szerkezetet, kiderülhet, hogy a fő tartóelemek már lyukacsosak. Ilyenkor a járművet azonnal le kell állítani, amire volt is példa. Korábban még azon gondolkodott az SZKT, hogy a 15Tr-eket is felújítja, ám mint kiderült, ez egyszerűen nem éri meg.
A hazai, de akár a világ közlekedési vállalatai előtt alapvetően két út áll a járművek öregedésével: a felújítás vagy a selejtezés. Miután Szegedre új jármű nem jön, selejtezni pedig nem lehet a régieket emiatt, marad a használt, de még jó állapotú trolik vásárlása és felújítása. Más európai országok hozzájutnak az uniós forrásokhoz, így Szeged szerencséje, hogy az új járművek által onnan folyamatosan leselejtezett trolikra le tudott csapni. Összesen huszonegy Solaris troli jött a városba az elmúlt nyolc évben:
öt szóló jármű 2018–2020-ban a csehországi Chomutovból;
kettő szóló Lengyelországból (Tychy) még 2022-ben (ebből az egyiket meghibásodás miatt ideiglenesen le kellett állítani);
szintén kettő szóló az olaszországi San Remóból 2025-ben;
négy csuklós Salzburgból 2024 végén (ebből egy várhatóan csak alkatrésznek lesz jó egy ottani tűzeset miatt); illetve
hét hosszított, háromtengelyes, valamint egy szóló troli a csehországi Pardubice városából 2025–2026-ban.
A város 2023-ban lépett egy nagyot, és egymilliárd forintot tett félre a költségvetésben az SZKT számára flottafejlesztésre, ami abból is látszik, hogy ekkortájt felgyorsult a használttroli-beszerzés üteme. Volt egy nagyobb volumenű lehetőség 2024 végén, az észtek például Tallinn flottájából vontak ki új beszerzés miatt tucatnyi járművet. A szegedi közlekedési cég tizenkét járműre licitált is, sikertelenül. Nem Szeged tehát az egyetlen város, amely használt járművekre szorul: Moldova fővárosa, Chișinău is , ahova végül ezek a trolik kerültek.
Miért éppen használt Solarisok?
A szegedi közlekedési cég nem véletlenszerűen vásárol Európa különböző városaiból leselejtezett trolikat. A Solaris második és harmadik generációs típusai a szakmában jó hírnévnek örvendenek, mivel olyan anyagból van a vázuk, hogy alapvetően nincsenek korróziós problémáik, és ezeknél a járműveknél nem jellemzők a váztörések sem. A váz pedig a legfontosabb alkotóelemük a troliknak, ha az törik, mehet az egész a kukába, hiába vannak más szempontból jó állapotban.
A szegediek ráadásul tudatosan Škoda vagy Cegelec elektronikával szerelt kocsikat keresnek, mert ezek járatosak helyben, erre van szakértelem és gyártói támogatás is. Ez utóbbi egyelőre, mert bár a korábban rivális Cegelec már a Škod…
Read the full article at Telex →
HU