A jelenlegi jobbközép kormány a bevándorlásellenes Svéd Demokraták támogatásával kormányoz, miközben a migráció kérdése továbbra is a svéd belpolitika egyik legmeghatározóbb témája.
Svédország: már a „rossz viselkedés” is elég lehet
Az úgynevezett „jó magaviseleti törvény” lehetővé teszi, hogy a hatóságok visszavonják a tartózkodási engedélyeket olyan esetekben is, amelyek nem feltétlenül minősülnek bűncselekménynek. A szabályozás a jövőbeni kérelmezők mellett számos jelenlegi tartózkodási engedéllyel rendelkező bevándorlóra is vonatkozik majd.
Johan Forssell migrációs miniszter korábban úgy fogalmazott: „aki nem tesz erőfeszítést arra, hogy helyesen viselkedjen, ne számíthasson arra, hogy Svédországban maradhat”.
A svéd kormány példaként említette az adótartozásokat, az adófizetés elmulasztását, a bűncselekményeket vagy a szélsőséges szervezetekhez fűződő kapcsolatokat. A döntéseket a svéd migrációs hivatal hozza majd meg, de azok ellen jogorvoslatra is lehetőség lesz.
Johan Forssell svéd migrációs miniszter (Fotó: Hans Lucas/AFP/Martin Bertrand) Közalkalmazottak jelenthetik az illegális migránsokat
A parlament szűk többséggel elfogadta az úgynevezett „besúgótörvényt” is, amely számos állami alkalmazott számára kötelezővé teszi az illegális bevándorlók jelentését. A szabályozás heves vitákat váltott ki Svédországban. Kritikusai szerint a törvény félelmet kelthet a migránsok körében, és növelheti a faji alapú megkülönböztetés veszélyét is.
A módosítás értelmében az adóhatóságok, a foglalkoztatási hivatalok és a társadalombiztosítási szervek munkatársai kötelesek lesznek értesíteni a rendőrséget, ha úgy vélik, hogy illegálisan az országban tartózkodó személlyel kerültek kapcsolatba.
A kormány ugyanakkor több szakmát – így az orvosokat, tanárokat és szociális munkásokat – mentesített a jelentési kötelezettség alól az erős társadalmi tiltakozás miatt.
Emberi jogi szervezetek bírálják a döntést
Az Amnesty International és több svéd jogvédő szervezet szerint az új szabályozás túlzottan tág és önkényes lehetőségeket ad a hatóságoknak. A Civil Rights Defenders nevű svéd szervezet úgy fogalmazott: a törvény „aláássa a jogállamiságot”, mivel az érintettek számára nem egyértelmű, milyen viselkedés vezethet a tartózkodási engedély elvesztéséhez.
Read the full article at Magyar Nemzet →
HU