Az orvos- és ápolóhiánytól a nagy munkaterhelésen és a hosszú várakozási időkön át a meredeken emelkedő költségekig rengeteg minden gyötri a német társadalombiztosítást. A berlini kormányok évtizedeken keresztül nem mertek hozzányúlni ehhez a témához, mára viszont tarthatatlanná vált a helyzet. Friedrich Merz szövetségi kancellár kabinetje átfogó reformmal igyekszik az egészségügyi ellátás színvonalát továbbra is megbízható szinten tartani, amiben a rendszer minden szektorának – beleértve a biztosítottakat is – komoly áldozatot kell vállalnia.
A válság legégetőbb eleme a kezelhetetlenül megnövekedett kiadások. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ban a betegségek kis híján 500 milliárd euró közvetlen költséget okoztak, míg 2015-ben ez az összeg még csak 337 milliárd eurót tett ki. Ezzel a német egészségügy az Európai Unió legdrágább rendszere, 2022-ben a GDP 12,7 százalékát tette ki (Magyarországon ez az arány 6,7 százalék).
A hatalmas összegek ellenére az átlagos várható élettartam 81 évvel mindössze az OECD-átlagnak felel meg. Olyan országok, mint Spanyolország, Olaszország vagy Svédország kevesebbet költenek egészségügyre, mégis magasabb a várható élettartam. Az Eurostat adatai szerint 100 ezer 75 éves kor alatti lakosra jutó 165 megelőzhető halállal Németország az EU-n belül mindössze a 17. helyen van (az EU átlaga 151, Magyarország 300-zal az utolsó előtti helyen áll).
Németországban az állam nem közvetlenül felel a betegbiztosításért, hanem 94 úgynevezett törvényes egészségbiztosítón keresztül, amelyek közül az állampolgárok kötelezően, de szabadon választhatnak. A biztosítási díjakon a munkavállalók és munkáltatók fele-fele arányban osztoznak. Bizonyos szolgáltatásokért – például meghatározott diagnosztikai műveletekért – részben vagy teljesen külön díjat számolnak fel, vagy közvetlenül az orvosnak kell fizetni. A jövedelem nélküliek, mint a munkanélküliek vagy menekültek, az állam költségén ingyen kapnak orvosi ellátást. Emellett természetesen vannak magánbiztosítók is, amelyek nagyobb összegekért magasabb színvonalú ellátást nyújtanak, például soron kívüliséget vagy egyágyas kórházi szobát.
A biztosítótársaságok kiadásai évek óta magasabbak a bevételeiknél. Ezt már nem lehet az emberek befizetéseivel ellensúlyozni, az állam pedig egyre nehezebben tudja támogatni. A kötelező egészségbiztosítást katasztrofális pénzügyi válság fenyegeti. 2026 elején 4 milliárd euró hiánnyal nyitottak, az év végére pedig akár 15 milliárdos lyuk is tátonghat a biztosítók kasszájában, amely reformok nélkül 2030-ra 40 milliárdnál is nagyobb lehet.
A szövetségi kormányra tehát hatalmas nyomás hárul a súlyos helyzet mielőbbi megszüntetésére vagy legalábbis enyhítésére. A betegbiztosítók anyagi helyzetének konszolidálása érdekében áprilisban törvénytervezetet fogadott el, amit még a Bundestag nyári szünete előtt keresztül akar vinni, hogy 2027-től két év alatt bevezethesse. Nina Warken egészségügyi miniszter a reform végrehajtása esetén jövőre 16,3 milliárd eurós megtakarítással számol. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a terheket az összes érintett között kívánja megosztani: az állampolgárok, a gyógyszeripar, az orvosok és természetesen az egészségbiztosítók között. „A hatalmas kihívások csak közös erőfeszítéssel, minden érintett bevonásával oldhatók meg” – áll a törvényjavaslatban.
A Németországba kivándorolt magyarok szempontjából is fontos, hogy többletkiadással kell számolni mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldalon.
Továbbra is egyenlő mértékben osztoznának, azonban a hozzájárulás progresszíven emelkedne. Azaz a magas keresetűek esetében a levont összegek mindkét félnél magasabbak lennének, elérhetik a havi 508-508 eurót, ami nagyjából 1,8 milliárd többletbevételt eredményezne. Warken ezek mellett a 2004 óta változatlan önrészeket 50 százalékkal meg akarja emelni. Így például a kórházi ápolásért ezentúl napi 15 euró terhelné a beteget az eddigi 10 euró helyett, a fogpótlás önköltségi része is magasabb lenne. A maximálisan fizetendő összeg viszont nem érhetné el az illető bruttó éves jövedelmének 2 százalékát, a többletet az állam venné át.
Emellett több szolgáltatás megszűnne, mint például a bőrrák-szűrővizsgálat. Egy szakértői bizottság szerint ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy az ellenőrzés nyomán csökkenne a megbetegedések és a halálesetek száma, mint ahogy a homeopátiás szerek hatékonyságára sincs elegendő tudományos adat, így ezek árához nem járulnának hozzá. A kórházak személyi kiadásait jelentősen csökkenték. Bizonyos, előre tervezhető műtétek esetében kötelező lenne második orvosi véleményt kérni. Így kívánnák korlátozni a nem feltétlenül szükséges beavatkozások számát.
A szövetségi kormány a munkanélküli segélyben részesülők egészségbiztosítási járulékaihoz nyújtott állami támogatás emelését tervezi, ezzel tehermentesítené a biztosítókat. Ezzel szemben viszont eltörölné az alacsony jövedelmű vagy jövedelem nélküli házastársak eddigi ingyenes biztosítását, helyette a jobban k…
Read the full article at Telex →
HU