Amikor a nap lemegy, Ausztria keres
Magyarország esetében ez különösen éles kérdés. Ha Paks II nem épül meg, miközben az ország villamosenergia-igénye folyamatosan nő, Magyarország egyre nagyobb importra szorul, ami nemcsak ellátásbiztonsági, hanem gazdasági és szuverenitási probléma is.
A Paks II atomerőmű építése zavartalanul halad/Fotó: Polyák Attila A napi árfolyamok dinamikája jól mutatja, hol húzódik az osztrák gazdasági érdek – világít rá a szakértő elemzése. Napközben – különösen tavasszal és nyáron – a naperőművek olyan mennyiségű villamos energiát termelnek, hogy a tőzsdei árak nulla euró/MWh közelébe süllyednek, sőt egyre gyakrabban negatív tartományba esnek. Este viszont a helyzet teljesen megfordul: amikor a napelemek „elmennek aludni”, Magyarországnak több ezer MW importra van szüksége, a tőzsdei árak pedig 200–400 euró/MWh közé emelkednek. Ausztria ilyenkor elképesztő áron értékesíti a folyamatosan termelő vízerőművei, illetve a napközben, akár negatív áron feltöltött szivattyús-tározós erőművei áramát. Elemi érdeke tehát, hogy ne épüljön meg az a Paks II, amely az eredeti számítások szerint 55 euró/MWh szinten termelhet villamos energiát.
Manipulatív számháború
A Paks II-t elemző írásaiban az Energiaklub következetesen elhallgatja a fentieket Hárfás Zsolt szerint, ahogyan azt is, hogy az európai árampiacon
2022-ben és 2023-ban rendszeresen 300–500 euró/MWh,
extrém esetekben 800–1000 euró/MWh tőzsdei árak alakultak ki,
és 2025-ben is jóval 100 euró/MWh feletti éves átlagárakat láthattunk.
Összehasonlításképpen: 2025-ben a paksi atomerőmű, a magyar villamosenergia-rendszer legolcsóbb nagyüzemi termelője mintegy 15 forint/kWh termelési egységköltséggel működött, ami nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony. Paks II a szervezet által emlegetett 8000–9000 milliárd forintos beruházási költsége Hárfás írása alapján szintén manipulatív kommunikáció, mert ezek nem hivatalos projektköltségeket tükröznek. Becslésekről, inflációs hatásokról és a kapcsolódó hálózati beruházások értékének hozzáadásáról van szó valójában.
Read the full article at Magyar Nemzet →
HU