Magyar Nemzet
Tudomány
hidegháború csendes-óceán nukleáris fenyegetés szovjet tengeralattjáró tengeralattjáró CIA Egyesült Államok hírszerzés roncs hidegháborús szembenállás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet A két atomnagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió egymásnak feszülő katonai szembenállása többször is egy nukleáris apokalipszis szélére sodorta a világot a hidegháború évtizedei alatt. E korszak egyik kevéssé ismert és még ma is agyontitkolt művelete, a Jennifer-akció során az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (Central Intelligence Agency), a CIA, valamint az Egyesült Államok Tengeralatti Hadviselési Hivatala ( Office of Underwater Warfare) egy szupertitkos vállalkozásban megpróbálta felszínre hozni a Hawaii-szigetek közelében ismeretlen okból elsüllyedt K-129-es szovjet tengeralattjárót, fedélzetén a legkorszerűbb hadászati nukleáris ballisztikus rakétákkal. Az álcázott művelet részleteiről még ma sem tudni sokat, mint ahogy arról sem, hogy milyen célból és kinek az utasítására közelítette meg a szovjet tengeralattjáró éles nukleáris csapásmérő rakétákkal a fedélzetén a Hawaii-szigeteket. Az öt kilométer mélybe süllyedt roncson két rakétavető siló fedelét nyitva találták, ami arra utalt, hogy rakéták kilövésére készült a K-129 személyzete.
2026. 06. 16. 21:47
Oscar-II-osztályú szovjet dízel-elektromos tengeralattjáró Fotó: Wikimedia Commons
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A Projekt 629-es osztály egységének több nézetű kontrasztképe Fotó: Wikimedia Commons A Projekt 629-es osztályba tartozó tengeralattjárók ugyan hagyományos dízel-elektromos meghajtással rendelkeztek, de ez volt az első olyan szovjet hajóosztály - NATO kódnevén a Golf-II-es osztály - amelynek egységei már képesek voltak hadászati nukleáris csapásmérő ballisztikus rakéták víz alóli indítására. Az első ilyen támadóképességgel rendelkező szovjet búvárhajót 1958-ban állították szolgálatba, amivel a Szovjetunió helyreállította a tenger mélyén megbomlott nagyhatalmi erőegyensúlyt.
Eltűnik egy rutinbevetésre küldött szovjet tengeralattjáró
A Projekt 629-es (vagy Golf-II-es) osztályhoz tartozó K-129 támadó-tengeralattjárót 1960-ban állították szolgálatba a Szovjet Csendes-óceáni Flotta 15. tengeralattjárós századának egységeként. A 94,5 méter hosszú, 8,5 méter széles és 2600 tonna vízkiszorítású K-129-esnek a kamcsatkai Rijbacsij Haditengerészeti Bázis lett az anyakikötője.
A Szovjet Csendes-óceáni Flotta parancsnoksági épülete Kamcsatkán Fotó: Wikimedia Commons Az 1960-as években a Szovjet Csendes-óceáni Flotta kötelékében összesen nyolc Golf-II osztályba tartozó és hadászati ballisztikus atomrakétákkal, illetve nukleáris torpedókkal felszerelt tengeralattjáró szolgált Rudolf A. Golsov ellentengernagy parancsnoksága alatt. Az 1962-ben kirobbant kubai rakétaválság a végletekig kiélezte a feszültséget a két katonai szuperhatalom között, és a kölcsönös fenyegetés árnyéka, továbbá az atomháború kirobbanásának rémképe az 1960-as évek egészére ráborult.
A 722-es oldalszámot viselő K-129-es 1967-ben két, egyenként 70-70 napig tartó bevetésen vett részt a Csendes-óceán térségében, Vlagyimir I. Kobzar első osztályú tengerészkapitány parancsnoksága alatt.
A K-129 menetben Fotó: Wikimedia Commons A K-129 1968. február 24-én újabb szigorúan titkos bevetésre futott ki a kamcsatkai anyakikötőjéből, ez alkalommal éles atomfegyverekkel a fedélzetén.
A küldetés célja ma sem tudott.
Az ismertté vált adatok szerint a K-129-esnek március 5-én kellett volna visszaérkeznie a bevetéséről és befutnia a Ribajcsij Haditengerészeti Bázisra, ám a tengeralattjáró soha többé nem tért vissza a szovjet hatóságok által utóbb hivatalosan „gyakorlatozásnak” minősített útjáról.
Csak annyi ismert, hogy a február 24-i kifutás után az első megadott időpontban Kobzar kapitány rádión pontosan bejelentkezett azt közölve a parancsnoksággal, hogy elvégezték a szokásos mélymerülési próbákat és mivel a K-129 berendezései kifogástalanul működnek, ezért a tengeralattjáró elkezdi a kapott parancs szerinti küldetését.
A K-129 személyzetének néhány tagja Fotó: Pinterest A bevetési terv szerint a K-129-nek akkor kellett volna ismét rádión bejelentkeznie, miután keresztezte a 180. déli hosszúsági kört, de ez alkalommal a rádiókapcsolat elmaradt. Ez eleinte nem okozott különösebb aggodalmat a kamcsatkai haditengerészeti bázison, mert ehhez hasonló esetek már korábban is előfordultak műszaki, vagy más egyéb technikai okok miatt.
Amikor azonban a soron következő további két előre eltervezett időpontban is néma maradt a bázis rádióvevő-készüléke és a K-129-ről nem érkezett semmilyen életjel, Golsov ellentengernagy a kötelező rádiócsendet feloldva arra utasította a bázis ügyeletes rádiótávírászát, hogy próbáljon meg közvetlen kapcsolatot létesíteni a mély hallgatásba burkolózó tengeralattjáróval, de a rádió adóvevő frekvenciája tová…
Read the full article at Magyar Nemzet →
HU