Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Az Európai Parlament (EP) megszavazta az illegálisan az EU-ban tartózkodókról szóló szabályok szigorítását – derül ki az EP közleményéből . Az uniós döntéshozó testület 418 igen, 218 nem és 30 tartózkodás mellett szavazta meg a június elején a tagállami kormányok Tanácsával kötött informális megállapodást . Az új szabályozás a Tanács jóváhagyása után léphet életbe.
A közlemény szerint az új szabályok célja az eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása, az alapjogok és a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartása mellett, miközben megakadályozzák a visszaéléseket és az EU-n belüli engedély nélküli mozgásokat.
Ahogy arról korábban írtunk, a tervezet eredetileg annak a menekültügyi és migrációs csomagnak volt a része, amelynek kulcselemeiről 2023-ban állapodott meg az EP és a másik jogalkotó, az uniós kormányokat képviselő Tanács. A csomag ellen foglalt állást a Fidesz–KDNP és azóta a Tisza Párt is , de amint azt korábban jeleztük , 2023-ban nem a teljes paktumról kötöttek alkut. Egy részéről már korábban megegyeztek, a visszaküldési rendeletnél viszont még odáig sem jutottak el, hogy a két testület elkezdjen egymással egyeztetni. ( Itt írtunk bővebben a kormánypárti körökből terjesztett hazugságról, hogy a csomag kötelező betelepítést jelentene.)
A visszaküldési szabályok 2018-as tervezetét az Európai Bizottság 2025-ben visszavonta , és az eredetinél keményebb változatot tett le az asztalra. A jogszabály végső formájáról a két döntéshozónak, az EP-nek és a Tanácsnak kell megegyeznie, ez június elején meg is történt , az EP most ezt a szigorított javaslatot fogadta el.
Az új szabályok értelmében, aki visszaküldési határozatot kap, annak kötelező lenne együttműködnie a hatóságokkal. Ha ennek nem tesz eleget, veszélyt jelent vagy fennáll a szökés kockázata, akkor őrizetbe vehetik. Az őrizetbe vétel legfeljebb 24 hónapig tarthat, indokolt esetben maximum 6 hónappal hosszabbítható meg, de elrendelhetnek a hatóságok lakhelyelhagyási tilalmat is, és más intézkedéseket is alkalmazhatnak, például „pénzügyi biztosíték vagy elektronikus megfigyelés”.
A nemzeti hatóságok konkrét nyomozati intézkedéseket (például házkutatásokat és lefoglalásokat) is végrehajthatnak a hatékony visszatérés előkészítése és biztosítása érdekében.
A visszatérési határozattal rendelkező migránsokat – a kísérő nélküli kiskorúak kivételével – egy EU-tagállam által kötött megállapodás alapján át lehet majd szállítani olyan, EU-n kívüli ország területén található „visszatérési központba”, amelyik hajlandó befogadni őket. Ezeket a megállapodásokat kizárólag olyan harmadik országokkal lehet megkötni, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, a nemzetközi jogot és a visszaküldés tilalmának elvét. A központok végcélként vagy köztes állomásként is szolgálhatnának.
Malik Azmani, a javaslat EP-felelőse szerint „20 évnyi patthelyzet után” végre „teljesítette a feladatát Európa” a jogszabállyal, amelyet korábban „a menekültügyi és migrációs csomag »hiányzó elemeként«” emlegetett.
Lakos Eszter, a Tisza delegációvezetője cikkünk megjelenése után a visszaküldésről szóló rendelet elfogadásával kapcsolatban azt nyilatkozta: „A Tisza és a Néppárt álláspontja világos: aki nem jogosult az Európai Unióban maradni, annak haza kell térnie. Évek óta tarthatatlan, hogy a kiutasítási döntéseknek alig egyötödét hajtják végre – ez a rendelet végre valódi, kikényszeríthető európai megoldásokat ad a kezünkbe. Külön siker, hogy néppárti nyomásra a szabályozás nem évek múlva, hanem a kihirdetést követő napon, azonnal életbe lép. Amíg a Fidesz otthon a migrációval kampányol, mi Brüsszelben azon dolgozunk, hogy a szigorú fellépés ne üres szlogen legyen, hanem működő törvény.”
Az EP jóváhagyása után a szöveget a Tanácsnak is meg kell szavaznia. Miután az EP az előzetesen közösen kialkudott szabályokat fogadta el, ez általában már csak formaság.
Cikkünket utólag frissítettük Lakos Eszter nyilatkozatával.
Read the full article at Telex →
HU