– A kezdeti, 1989-es diplomáciai kapcsolatfelvételtől nagyon messzire került a kapcsolat Magyarország és a Koreai Köztársaság között. Mit jelent esetünkben a stratégiai partnerség, és merre vezethet az út? – Magyarország és Korea stratégiai partnerek. Ez elsősorban a gazdasági területen látványos. Az elmúlt évtizedben a koreai cégek komoly befektetéseket hajtottak végre Magyarországon, főként az autógyártás, az akkumulátoripar, az elektronikai ipar és a korszerű gyártási rendszerek területén. Ma több mint 320 koreai társaság mintegy húszezer munkavállalót alkalmazva működik az országban számos különböző szektorban, ilyen például a K-akkumulátorok, háztartási elektronika vagy az autógumi-gyártás. Ezek a cégek erősítik Magyarország ipari erejét és segítenek az országnak kiterjeszteni a szerepét a nemzetközi kereskedelmi láncokban. A kapcsolataink azonban nem csak gazdasági jellegűek. Említhetem a turizmust, a kultúrát, az oktatást és az emberek közötti viszonyokat. Egyedül Budapesten húsznál több koreai étterem működik, miközben a Korean Air és az Asiana Airlines naponta működtet közvetlen járatokat Szöul és Budapest között. Évente nagyjából 200 ezer koreai látogat Magyarországra, s egyre nő a koreai élelmiszerek és kozmetikumok importja. A budapesti Koreai Kulturális Központ – amely Európában a legnagyobb ilyen intézmény – nagyon aktívan hirdeti hazám kultúráját.
Fotó: Ladóczki Balázs – Az előző kormány által meghirdetett keleti nyitás sikeres volt az önök szempontjából? – A Koreával való együttműködés tekintetében egyértelműen igen a válaszom. Különösen emlékezetes, hogy a korábban említett, 2021-es elnöki látogatás során emeltük a viszonyt stratégiai partnerségre, akkor épp én voltam a nagykövet Budapesten.
– Milyen gazdasági lépésekkel lenne elégedett a jövőben? – Korea számára Magyarország nemcsak egy befektetési célország, de hosszú távú partner is Európában. Szeretném, ha a gazdasági kapcsolataink erősödnének. Nyilván a gazdasági viszony fontos marad a kapcsolatban, de előrelépési lehetőségek vannak a kutatás-fejlesztésben, a mesterséges intelligencia területén, a digitális technológiában, a biotechnológiában, a zöldenergiában vagy a közlekedés jövőjében. Remélem, hogy a koreai és a magyar egyetemek, kutatóintézetek, fejlesztő cégek többet tudnak majd együtt dolgozni. Az innovatív környezetek kialakítása magasabb értékű munkahelyeket teremt és előmozdítja a fenntartható fejlődést mindkét ország számára. Folytatni kell a magyar partnerek integrációját a nemzetközi hálózatokba, ugyanis a koreai cégek sikerei nem csak nekik jelent lehetőséget, de a helyi partnereknek is.
– Bár a távolság Korea és Magyarország között valóban tekintélyes, a kapcsolataink mégis nagyon szorosak. Mi lehet ennek az oka ön szerint? – Számos hasonlóság van Korea és Magyarország között. Mindkét nemzet megőrizte identitását a történelem viharai közepette, a családi értékekre és az oktatásra koncentrált, de említhető, hogy a gasztronómiában is sok hasonló alapanyagot használunk és konyhai tradícióink is hasonlítanak. Bár manapság a koreai kultúra világszerte népszerű, meg kell említenünk, hogy az egyik első ország, amelyben a koreai hullám jelentős nyomot hagyott, az Magyarország volt. Mondhatjuk, hogy a korai lelkesedés Magyarországon Korea iránt a kölcsönös megértésre és egymás tiszteletére vezethető vissza. A közelség másik oka lehet, hogy mindkét nép bizonyította, képes kemény munkával, az oktatás útján, a nemzetközi piacok felé való nyitottsággal átalakítani a gazdasági szerkezetét. Bár más a történelmünk és a kultúránk, Korea és Magyarország is bizonyította, nincs szükség hatalmas nyersanyagkincsre a gazdasági sikerhez. Az emberi tehetség, a technológiai innováció, a nemzetközi kapcsolatrendszer ugyanúgy lehet a növekedés motorja. Ez a közös gazdaságfilozófia képezi az együttműködés alapját. A koreai cégek megbízható, hosszú távú partnereket látnak a magyarokban, a magyarok pedig szívesen látták a koreai befektetéseket, amelyek segítik az ipari versenyképességüket és céljukat, hogy Európa gyártási és fejlesztési csomópontja legyen.
– Mit vár az önök térségében politikai téren? – Li Dzsae Mjung elnök úr beiktatásának első évfordulóján kijelentette, a béke, a stabilitás, az egymás mellett élés és az együttes fejlődés útját járja a Koreai-félszigeten. A mottó: A béke a fejlődés, a béke az emberek jóléte. Bár Észak-Korea teljesen elzárkózott mindenféle egyeztetéstől és betonfalakat épít a katonai demarkációs vonalon, miként az elnök közölte, türelmesen és szünet nélkül haladunk előre, egyszerre egy lépést megtéve, hogy javuljanak a viszonyok Északkal. Ebből a célból fenntartjuk és meg is erősítjük a fennálló kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal, valamint a szomszédos országokkal.
Fotó: Ladóczki Balázs – Korea úgy tudott kulturális nagyhatalommá válni világszerte, hogy nem adta fel saját identitását, nyelvét, mégis mindenki képes volt befogadni a zenét vagy a filmeket. Mi lehet a koreai kultúra népszerűségének a titka? – Talá…
Read the full article at Magyar Nemzet →
HU