A GVH cégtáblája a fővárosi Alkotmány utcában – Fotó: MTI / Róka László
Másodszor indít pert a Gazdasági Versenyhivatal ellen a Transparency International Magyarország, miután a GVH nem adja ki kérésükre azoknak a felvásárlás és összeolvadás jellegű ügyleteknek az adatait, amelyeket korábban érdemi vizsgálat nélkül zárt le.
Közel 400 ügyről van szó , ezek között pedig jó eséllyel akadnak olyanok, amiket lehetett volna mélyebben elemezni, de valamiért ezt mégsem tették meg.
Felülnézet : ha egy cég felvásárol egy másikat, vagy két vállalkozás összeolvad, akkor a tranzakció lezárásához a GVH jóváhagyására is szükség van.
Az elmúlt években azonban a hivatal az esetek nagy többségében arra jutott az ilyen ügyleteknél, hogy „vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn”. Ilyenkor a mélyebb elemzés helyett egy hatósági bizonyítvány kiadásával le is lehetett zárni az ügyet.
Önmagában ezzel semmi probléma nincsen, hiszen a tranzakciók többségénél valóban nem sérül a verseny. A hatósági bizonyítványt épp azért vezették be, hogy egyértelmű esetekben ne kelljen feleslegesen terhelni a versenyhivatali stábot.
Igen, de: a GVH sokak szerint nagyvonalú lett ezen a területen. Ahogy korábban egy forrásunk fogalmazott: a hivatal lényegében egy engedélyezési gyárrá alakult, ahol futószalagon próbálják az ügyeket átnyomni, így pedig átcsúsztak olyan tranzakciók, amelyeknél le lehetne folytatni komolyabb eljárást.
Az erősen Fidesz-közeli, Szíjj László-féle Duna Aszfalt példáján tavaly részletes cikkben mutattuk be , hogyan lehet az elég széles mozgásteret adó szabályokat egy-egy piaci szereplő számára kedvezően értelmezni.
Előzmények: a TI tavaly februárban kérte először a GVH-t, hogy adják ki nekik a 2017 *
Ekkor vezették be ezt az eljárástípust
és 2024 között hatósági bizonyítvány kiállításával lezárt valamennyi ilyen összefonódás-bejelentés iratait.
A versenyhivatal azonban elutasította a kérelmet. Mivel jogorvoslati lehetőséget sem adtak, a TI pert indított, amit meg is nyert.
A bírósági döntés után úgy tűnt, hogy a GVH kész az adatok kiadására, olyannyira, hogy fel is hívta a Transparency-t az adatátadás ütemezésére vonatkozó javaslat megtételére, végül azonban a hatóság másodszor is visszautasította az adatigénylést.
Alulnézet: a GVH arra hivatkozik, hogy a közel négyszáz ügy iratainak összegyűjtése túl nagy terhet róna a szervezetre. Ráadásul álláspontjuk szerint a TI eljárása nem is jóhiszemű, mivel az adatkérésük nem egyes ügyek, hanem a GVH fúziós gyakorlatának megismerésére irányul.
Mi várható? Mivel a TI szerint a versenyhivatal érvei nem állnak meg, az ügyben másodszor is pert indítanak a GVH ellen. Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója a G7-nek azt mondta: a jogszabály szerint a versenyhivatalnak mérlegelési jogköre sincs, az iratokba ugyanis a törvény alapján bárki betekinthet.
Reakciók: az elmúlt időszakban az évi 50-70 közötti, GVH által elbírált összefonódásnak már közel 90 százalékát két bekezdéses hatósági bizonyítvánnyal hagyja jóvá a GVH – mondta kérdésünkre Csorba Gergely, az a versenyközgazdász szakértő, aki együttműködik a TI Magyarországgal az ügyben.
Ezekkel az a probléma , hogy a bizonyítványokból a fúzióban közvetlenül érintett cégek nevén és jogi képviselőjén kívül semmilyen érdemi információ nem derül ki a nyilvánosság számára.
A szakértő szerint emiatt 2017 óta egyre kevesebb olyan nyilvánosan hozzáférhető piaci információ és adat van, amely alapján meg lehetne ítélni a hazai fúziós rendszer működését és értékelési rendszerét.
Ez önmagában is rontja a transzparenciát, illetve a piaci szereplők is számos hasznos iránymutatásról és GVH által felhalmozott piaci tudásról maradnak le, amely segíthetné őket saját ügyeikben.
Mit mondanak ők? A GVH megkeresésünkre azt írta, hogy a hivatal több alkalommal is biztosította az iratbetekintés lehetőségét hatósági bizonyítványokba, és mindössze egyszer utasított el ilyen kérelmet.
A folyamatban lévő bírósági eljárásra hivatkozva azonban több információt nem árultak el az ügy hátteréről.
Read the full article at Telex →
HU