A norvég Leo Østigård fejesgólja Irak ellen a foci-vb-n – Fotó: Brian Snyder / Reuters
Az Arsenal 2026-ban 22 év kihagyás után lett újra angol bajnok, és a Bajnokok Ligája és az angol Ligakupa döntőjébe is bejutott Mikel Arteta csapata, vagyis elég sikeres szezont tudtak maguk mögött.
A bajnokságban 85 pontig jutottak, összesen 71 gólt lőttek és 27-et kaptak. Ezek nem kiemelkedő számok, az viszont már igen, hogy a 71 gólból 19 is szögletből született , ami Premier League-rekord egy szezonon belül. Nem egyszerűen csak jól rúgták a szögletet, Artetáék egy teljesen új taktikai elemet fejlesztettek tökélyre, ami az egyszerűsége miatt a mostani futball-világbajnokságon is kulcsszerephez juthat, főleg az egyenes kieséses szakaszban.
Ez nem más, mint az úgynevezett meat wall, vagyis húsfal, amit pont úgy kell elképzelni, ahogy a neve alapján tennénk: a szögletet elvégző csapat élő fallal állja útját a kapusnak, hogy közelről, viszonylag zavartalanul lehessen fejelni. De hogy ne csak elképzelni kelljen, elég jó szemléltető ez a kép az Arsenal és a Manchester United 2026. január 25-i meccséről, amikor az Arsenal-játékosok teljesen a gólvonalra szorították Senne Lammens kapust.
A meat wall a Manchester United és az Arsenal 2026. január 25-i mérkőzésén – Fotó: Alex Pantling / Getty Images
A mérkőzés összefoglalójáról készült videón is látszik , hogy Lammens nem nagyon tudott játékba avatkozni, és bár Mikel Merino (átmenetileg) egyenlítő gólja nem közvetlenül a fejesből jött, a találathoz nagyban kellett az, hogy a kapus ne tudja kiöklözni a jóval az ötösön belülre érkező labdát.
Na de hogy jön ide a vb?
Úgy, hogy tulajdonképpen egy nagyon egyszerűen implementálható taktikai elemről van szó. A világbajnokság előtti rövid felkészülés is elég ahhoz, hogy bármely csapat szövetségi kapitánya beépítse ezt a játékba, ha úgy akarja. Meg persze, ha van hozzá alapanyag: magas, erős játékosok ugyanis mindenképp kellenek hozzá.
Az első csoportkör végén azt nem látni még, pontosan mekkora szerepe lesz a húsfalnak a mostani vb-n, de az már látszik, hogy több csapat is elsajátította a Premier League-ben az elmúlt években főszerephez jutó újítást.
Brazília közvetlenül a vb előtt, az Egyiptom elleni felkészülési mérkőzésen próbálkozott ezzel, Csehország a nyitónapon, Dél-Korea ellen igyekezett így gólt szerezni, ahogy Bosznia is kísérletezett hasonlóval Kanada ellen.
Az első, és eddig egyetlen vitathatatlan meat wall gól az Irak–Norvégia-meccsen jött, a norvégok harmadik gólját szögletből fejelő Leo Østigård találatához járultak hozzá a többiek azzal, hogy eltakarították az útból az iraki kapust.
A kapu mögötti kamera visszajátszásából látszik legjobban, hogy Dzsalál Haszan kapust szinte a gólvonalra ragasztották a norvégok, esélye sem volt, hogy az egyébként a gólvonalhoz közel érkező labdát kiüsse. A szöglet, vagyis a gólpassz természetesen nem mástól, mint az Arsenalban játszó Martin Ødegaard-tól érkezett.
A norvég Leo Østigård fejesgólja Irak ellen a kapuból nézve – Fotó: Mattia Ozbot / Getty Images
Hogy működik ez?
A húsfalas szögletek lényege, hogy míg korábban a legtöbb szögletet a tizenegyespont magasságába, vagy akár a 16-os előterébe helyezte a szögletet elvégző játékos, hogy ne tudjon hozzáférni a labdához a kapus, addig azzal, hogy egy emberi fal elzárja a kapust és tulajdonképpen ellehetetleníti azt, hogy sikerrel mozduljon ki a kapujából, a kapushoz jóval közelebb, az ötösön belülre is lehet helyezni a labdát nagyobb sikerrel. A kaputól távolabbra helyezett labdákat a gólvonaltól eltartó ívben csavarták, az ötösön belülre viszont simán lehet úgy csavarni, hogy a labda is a kapu felé kanyarodjon.
Papíron ez nem tűnik nagy változásnak, pedig az. A Wall Street Journal cikke szerint a 2025–2026-os Premier League-szezonban a szögletek nagyjából 70 százaléka volt befelé tartó szöglet, ugyanez a szám a 2022–2023-as idényben csak 48 százalék volt. A góloknál is nagyobb ugrás jött, a mostani szezonban majdnem minden ötödik gól (18 százalék) szögletből jött, ami 50 százalékos növekedés a 2024–2025-ös idényhez képest. De például a Sky Sports egyik, a szögletekre fókuszáló elemzése azt is kihozta, hogy egy szezon alatt 70 százalékkal nőtt a szögleteknél az ötösön belül tartózkodó támadójátékosok száma, ami drámai megugrás.
A kulcs, hogy ha nem is teljesen, ez a taktika nagyban kiveszi a kapust a játékból egy jó elzárással. A foci hőskorában a kapus bokszzsák volt, akivel azt csináltak, amit csak akartak. 1997 óta viszont nem lehet a levegőben, a labdáért menő kapust támadni, ami jelentősen korlátozta a szögletekből, bedobásokból, szabadrúgásokból a kapu előterébe beívelt labdák hatékonyságát. Erre lett most ez a válasz.
Sokat pedig nem lehet ellene tenni. Amíg nem jön szabálymódosítás, vagy a bírók nem kezdik szigorúbban fújni a kapusok elzárását, marad ez a helyzet. Minden idők egyik legjobb kapusa, a 129-szeres dán válogatott Peter Schmeichel, aki a Manchester Uniteddel tulajdonképpen mindent megnyert, úgy véli , a kapusoknak…
Read the full article at Telex →
HU