Jogerősen is megnyerte csütörtökön a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ellen indított munkaügyi perét Bognár Bulcsu szociológus, akit tavaly nyáron egy LMBTQ-témájú tanulmánya után rúgtak ki az egyetemről . A szociológus docens 18 éve dolgozott a Pázmányon, a tudományos teljesítménye kiemelkedő volt, azonban 2025 júniusában átszervezésre hivatkozva egyik napról a másikra felmondtak neki.
Az egyetem ugyan csoportos leépítésre hivatkozott, de valójában ő volt az egyetlen, akit az aktív állományból eltávolítottak. Számára a kezdetektől egyértelmű volt, hogy valójában világnézeti okokból kell távoznia. Nem sokkal korábban jelent meg egy nemzetközi tanulmánya, ami arról szólt, hogy hogyan viszonyulnak a melegekhez a vallásos és nem vallásos emberek Közép-Európában.
A Pázmányon ezt pusztán a témája miatt az „egyetem szellemiségét sértőnek” találták, és ezért megtagadták tőle az ezért járó díjazást is. Ennél is árulkodóbb volt, hogy ugyanazon a napon, amikor az elbocsátásáról értesítették, a Pázmány az egyetemen dolgozó három pszichológus ellen is etikai eljárást indított . Velük az egyetemnek szintén az volt a problémája, hogy LMBTQ-témát kutattak, és aztán a módszeres ellehetetlenítésükkel (egyiküket a dékán akarta heti rendszerességgel, megalázó körülmények között katolikus katekézisból korrepetálni kötelező jelleggel ) azt is elérték, hogy ők végül inkább maguktól távozzanak .
Fotó:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Az ügy miatt a Pázmány hallgatói között is nagy volt a felháborodás, szolidaritásuk jeléül többen szivárványos kitűzővel vették át az ügyet levezénylő Birher Nándor dékántól a diplomájukat - Zsila Ágnes, az egyik érintett pszichológus és Bognár Bulcsu a 444 podcastjában mesélték el , milyen volt belülről megélni az ügyet a katolikus egyetemen.
Bognár a szerinte jogtalan kirúgása miatt a TASZ segítségével munkaügyi pert indított az egyetem ellen, és első fokon már teljes győzelmet aratott . A Fővárosi Törvényszék már akkor kimondta, hogy az egyetem jogszerűtlenül mondott fel neki, az átszervezésre való hivatkozás légből kapott volt.
„Kétséget kizáróan igazolt a diszkriminatív mintázat az LMBTQ témákban megszólaló oktatókkal kapcsolatban a Pázmányon”
– mondta ki elsőfokú ítéletében a Törvényszék. A diszkrimináció tényét a bíróság szerint a dékán maga is elismerte, amikor vallomásában azt mondta, hogy nem akar hasonló témákat támogatni.
„A bíróság szerint az sem világos, mit találtak a Pázmány kari vezetői egyáltalán kifogásolhatónak Bognár Bulcsu tanulmányában. Ez egy társadalomtudományi munka, ami egy értékszociológiai kutatás eredményét tartalmazza, és magát az LMBTQ tematikát teljesen tudományos oldalról közelíti meg. Nem derült ki a per folyamán, hogy mi az, ami ebben sérti a katolikus szellemiséget. Senki erre választ nem tudott adni” - állapította meg az ítélet indoklásában a bíró.
A Pázmány azonban fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, és a másodfokú tárgyaláson kitartott amellett is, hogy nekik egyházi fenntartású intézményként joguk van a saját szellemiségük védelmére, sőt azzal már lényegében a bíróság illetékességét kérdőjelezték meg, hogy törvény szerint „a vallási közösség belső ügyeibe az állami szerv nem avatkozhat bele”.
A kirúgott docenst személyében is próbálták támadni, azt állítva, hogy egyes hallgatóknak és kollégáinak problémáik voltak vele, leghangsúlyosabban pedig azzal védekeztek, hogy ők egyházi intézményként joggal kérhetik számon a világnézeti meggyőződést és a katolikus szellemiséget az oktatóikon.
Ez már csak azért is érdekes volt, mert a felmondásban, ami a per tulajdonképpeni tárgya volt, a Pázmány még egyáltalán nem hivatkozott arra, hogy Bognárnak a vélelmezett világnézete miatt mondtak volna fel, ahogy arra sem, hogy bármilyen kifogás merült volna fel a személyével vagy a munkájával kapcsolatban.
Bognár Bulcsu szociológus, a PPKE docense.
Fotó:
Kolozsi Ádám
Akkor még azt állították, hogy egyszerűen egy átszervezés miatt kellett mennie, egyedül neki – sőt még a perben is azzal (is) védekeztek, hogy ők már korábban, az LMBTQ-témájú tanulmány megjelenése előtt, attól teljesen függetlenül döntöttek a kirúgásáról, annak nem volt köze a szociológiai tanulmányhoz - ezt azonban semmivel sem tudták bizonyítani.
A tárgyaláson így az egyetem az önellentmondásos védekezésével némileg maga gyengítette a pozícióit.
A csütörtöki ítélethirdetésen a Fővárosi Törvényszék immár jogerősen is kimondta, hogy a Pázmány a felmondással megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A bíróság ugyanis minden érdemi pontban helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, azt csak azzal egészítették ki, hogy a katolikus egyetem mellékesen a joggal való visszaélést is elkövette.
„Az alperesi fellebbezés nem bizonyult alaposnak, az megalapozatlan”
– mondta az indoklásban a másodfokon eljáró Dr. Vajas Sándor bíró. Az ítélet szerint az egyetem részéről a megtorlás is megállapítható volt, ezt támasztotta alá az is, hogy Bognárnak éppen akkor mondtak fel, amikor a pszichológus kollégái ellen is el…
Read the full article at 444.hu →
HU