A 444 információja szerint a strasbourgi emberjogi bíróság Nagytanácsa elutasította a magyar állam fellebbviteli kérelmét, így jogerőssé vált az ítélet, ami kimondja, hogy a tanárok, gyámok és egészségügyi dolgozók titkos megfigyelése törvénysértő.
Ahogy Szelényi Zoltán traumatológus orvos, a pereskedés egyik elindítója fogalmazott ünneplő posztjában :
„Jogerőssé vált a döntés, amely alapján vissza kell vonni az egészségügyi dolgozók, pedagógusok, gyámok titkosszolgálati megfigyelhetőségéről szóló rendelkezést a munkaviszonyukat szabályozó törvényből.”
A választáson már megbukott, de a törvény szerint még hivatalban lévő utolsó Orbán-kormány egyik legérthetetlenebb húzása volt , hogy április 30-án, tehát 18 nappal a NER bukása után és 9 nappal Magyar Péter beiktatása előtt hivatalos levélben jelezték az Emberi Jogok Európai Bíróságának, hogy továbbviszik az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok ügyét, és felülvizsgálatot kérnek a bíróság Nagykamarájától. A bíróság február elején döntött az ügyben első fokon, elkaszálva a magyar szabályozást, ezt fellebbezte meg a zombikormány, és ez a folyamat zárult le most.
Szelényi Zoltánék győztek, a munkavállalókról nem is beszélve
De mi is ez a törvénymódosítás, amit a legfelsőbb fórum most elkaszált és kikre vonatkozott?
Eredendően a korrupcióval vagy más súlyos törvénysértéssel gyanúsított rendőrök és a kulcspozíciót betöltő államigazgatási dolgozók lebuktatására találták ki és írták bele 2010-ben a rendőrségi törvénybe az úgynevezett megbízhatósági vizsgálat intézményét. A vizsgálat lényege, hogy a célszemély viselkedését fedett nyomozók megrendezett élethelyzetben tesztelik olyan formában, hogy csapdát állítanak neki, amihez beszervezhetik az illető ismerőseit, kollégáit is, de „színészként” rendőrök és nyomozók is felléphetnek. Aki szereti a korrupt zsarus filmeket, jó eséllyel látott már ilyesmit: a belső elhárítás emberei olyan helyzeteket imitálnak, amik gyakran előfordulnak az illető munkája során, és titokban videóra veszik, ahogy az adott zsaru elfogadja/nem fogadja el a kenőpénzt, maffiaajándékot vagy szexuális felajánlkozást.
A törvény egy évtizeden át relatíve szűk körre vonatkozott: rendvédelmi dolgozókat és vezető pozíciót betöltő közszolgákat tesztelt így a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak (NVSZ) nevezett rendőrségi belső elhárítás.
Csakhogy az Orbán-kormány 2020-21-ben jelentősen kibővítette a potenciális érintettek körét. Azóta gyakorlatilag bárki ellenőrizhető volt így, aki az államigazgatásban dolgozik: a minisztériumok és az alájuk tartozó költségvetési szervek dolgozói, a kormányhivatalok munkatársai, a gyermekvédelmisek, a NAV-osok, a közszolgálati egyetemen dolgozók, az Oktatási Hivatal munkatársai és az egészségügyi dolgozók (kivéve az egyházi kézben lévő kórházak alkalmazottait).
A traumatológusként dolgozó Szelényi 2021 júniusában fordult az Alkotmánybírósághoz, miután kiszúrta, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, frissen hatályba lépett törvénybe belecsempésztek egy pontot, ami alapján a kórházi dolgozókat is megfigyelhetik a rendőrségi törvényre hivatkozva. Szelényi úgy érezte, hogy az érdemi indoklás és bírósági kontroll nélkül elindítható titkos nyomozások sértik az egészségügyi dolgozók magánélethez és személyes adatokhoz fűződő alkotmányos jogait. Az Alkotmánybíróság nem így látta, ezért fordult Szelényi 2023 áprilisában Litresits András ügyvéd segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához.
Már az jelezte a téma forróságát, hogy az ügyet a bíróság befogadta, sőt kiemelt fontosságú, szakkifejezéssel impact case ügyként kezelte, ugyanis az ide beérkező kérelmek durván 95 százalékát elutasítják. A strasbourgi bíróság egy másik magyar keresetet is befogadott lényegében ugyanebben a témában: ezt eredetileg egy örökbefogadási tanácsadó, egy hivatásos gyám és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója indították. A rendőrségi törvény hatályának kiterjesztése ugyanis, mint említettük, a gyermekvédelmisekre és az OH-sokra is vonatkozik. Ezt az ügyet, amit később egyesítettek Szelényiével, a TASZ képviselte.
Szelényi évek óta tartó jogi küzdelmének és a jogvédők elítélő véleményének ugyanaz volt az oka:a megbízhatósági vizsgálatot szabályozó törvényi szakasz nem csak arra jogosítja fel a rendőrség belső elhárítását, hogy csapdát állítson. Hanem arra is, hogy az illető ellen a nyomozás ideje alatt titkosszolgálati eszközökkel titkos információgyűjtést folytasson, róla és környezetéről titkos hang- és képfelvételeket készítsen. És ha ez nem lenne elég, mindezt úgy, hogy az egész folyamat fölött nincsen semmiféle független bírósági kontroll: azt, hogy kit ellenőrizzenek, személyesen a belügyminiszter vagy egy rendőri csúcsvezető dönti el, a kontrollt pedig az ügyészség jelenti.
Pont ezek a részletek azok, amik miatt mind a jogvédők, mind Szelényi alkotmányellenesnek és emberi jogokat sértőnek tartották az eddig érvényes jogi szabályozást. Mint most kiderült, a legfelsőbb uniós fórum is így látja.
Hogy miért?…
Read the full article at 444.hu →
HU