Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Lehajtott fejjel hallgatta az ítéletet Joób Márton csütörtökön a Szegedi Törvényszéken. Az egykori szegedi önkormányzati képviselő és háromszoros világbajnok kenus családja megtört arccal ült a tárgyalóteremben, miközben a bíró több órán át ismertette a 271 millió forintos költségvetési csalási ügyben hozott elsőfokú döntést.
A bíróság végül hat év hat hónap fegyházbüntetésre ítélte az elsőrendű vádlott Joóbot különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt. Emellett hét évre eltiltották a közügyektől, 1,5 millió forintos pénzbüntetést szabtak ki rá, valamint elrendelték több ingatlanjának elkobzását.
Az ítélet még nem jogerős. Joób és védője teljes körű fellebbezést jelentett be, így az ügy másodfokon folytatódik.
Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder
Joób mellett további négy vádlottat is bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények miatt marasztalt el a bíróság. Mind az öt személyt kizárták a feltételes szabadság lehetőségéből, és három, illetve hat év közötti szabadságvesztést szabtak ki rájuk. Más vádlottak rövidebb, felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.
A bíró szerint a vádlottak olyan céghálót működtettek , amelynek célja az áfafizetési kötelezettség csökkentése volt. A konstrukció lényege az volt, hogy a szórólapterjesztési munkákat papíron különböző alvállalkozók végezték, a cégek egymásnak számláztak, a rendszer végén azonban az áfát nem fizették be. Az összegeket készpénzben vették fel, majd visszaosztották egymás között.
Az indoklás szerint a rendszer működtetésében több gazdasági társaság, stróman és ügyvezető vett részt fiktív számlák használatával. A bíróság úgy látta, hogy ez már túlmutatott egy egyszerű költségvetési csaláson, ezért elfogadta az ügyészség érvelését arról, hogy bűnszervezet működött. A bűnszervezeti minősítésnek különös jelentősége van, mert ez jelentősen növeli a kiszabható büntetés mértékét, és kizárja a feltételes szabadság lehetőségét.
Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder
Joób a teljes eljárás során tagadta a bűncselekmény elkövetését. Védekezése szerint nem tudott a rendszer valódi működéséről, a pénzügyi és adminisztratív ügyeket pedig Harangozó László intézte, aki szintén vádlottja az ügynek.
A bíró azonban részletesen ismertette, miért nem fogadta el ezt az érvelést. Mint mondta, több tanúvallomás, elektronikus dokumentum, e-mail és a nyomozás során tett vallomás is arra utalt, hogy Joób tisztában volt a szervezet működésével. A bíróság szerint ráadásul vezető szerepet töltött be a rendszerben, amit több vádlott vallomása is alátámaszt. „Bármennyire is ártatlan valaki, ilyen esetekben fel kell ismernie, hogy valami nem stimmel” – fogalmazott a bíró.
A bíróság külön kitért arra, hogy Joób a nyomozás egy szakaszában még részletes vallomást tett a rendszer működéséről, később azonban már azt állította, hogy nem tudott a szabálytalanságokról.
A költségvetést összesen 271 millió forintos vagyoni hátrány érte. Az indoklásban elhangzott az is, hogy Joób esetében több mint százmillió forintnyi, a bűncselekményből származó vagyongyarapodást azonosítottak, ezért több ingatlanra is vagyonelkobzást rendeltek el.
A büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelték Joób büntetlen előéletét, egészségügyi állapotát, a kilenc kiskorú gyerekről való gondoskodását, valamint azt, hogy korábban kárenyhítést teljesített. Súlyosbító körülménynek számított ugyanakkor, hogy a bíróság szerint hosszú időn át működtette a rendszert, és másokat is bevont.
Az ítélethirdetés után az ügyészség Joób letartóztatását is indítványozta arra hivatkozva, hogy a kiszabott büntetés miatt fennáll a szökés veszélye. A védelem ezt azzal vitatta, hogy Joób végig együttműködött a hatóságokkal, rendszeresen megjelent a tárgyalásokon, és kilenc kiskorú gyerekről gondoskodik.
Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder
A bíróság végül nem rendelte el a letartóztatását, így Joób Márton a másodfokú eljárásig továbbra is szabadlábon védekezhet.A többi vádlottra a bíróság különböző hosszúságú szabadságvesztéseket, pénzbüntetéseket, közügyektől és gazdasági társaságok vezetésétől való eltiltásokat szabott ki, több esetben pedig vagyonelkobzást is elrendelt.
A büntetőeljárás több éve zajlik. Az ügyben 18 ember ellen emeltek vádat , közülük többen már korábban beismerő vallomást tettek vagy egyezséget kötöttek az ügyészséggel. Joób Márton a per során végig tagadta bűnösségét. Korábbi vallomásában azt mondta, hogy nem követett el bűncselekményt , vállalkozásai valós gazdasági tevékenységet végeztek, és a vádiratban szereplő állításokkal nem ért egyet.
Joób 2014-ben lett önkormányzati képviselő az MSZP–DK–Együtt–PM–Szegedért koalíció támogatásával, 2019-ben pedig újra megválasztották, akkor már Botka László frakciója, az Összefogás Szegedért színeiben. 2020-ban, miután intézkedtek ellene, lemondott tisztségéről, és a városvezetővel való viszonya is megromlott, 2022-ben kizárták a frakcióból. 2024-ben függetlenként indult el…
Read the full article at Telex →
HU